Come back inside the window… I can’t promise you anything but i trust there’s far greater reason to live…
I know you’ve become disheartened and disillusioned by the current state of affairs, your stocks have fallen, your investments have failed you. The man from whom you took orders has been ordered to jail by his and your subordinates. The impression what is this world coming to? What is the profit margin when you’re forced to pander to the monetarised? Where’s the glory you dreamt of as a child? Dressed as a cowboy, your playgun pointed at real targets and your mother holding your tongue as your father consoles you with the words. It’s just boys stuff, well… You joined his fraternity, you grew into his old suits, you acquired his beliefs, you embodied his dreams and lived in his oversights. How long did you think it would last? It’s just a matter of time, the world is far from over.
Your mother outlives your father, your sister outlives your brother. And if you jump from this window today, she’ll also outlive you. Look at her sitting in her midwestern home, tuned into Oprah once again. Today she learns to meditate on a second hand couch, meanwhile you stand outside this window twelve stories above the ground, one story remaining untold…
You contemplate the setting sun, i’m aware of your disorientation. Dis-orient: turned away from the east… The shifting current seems to conspire against you. Mr. Nichols you fail to see that you’ve always stood outside of this window, perched on the threshold of oblivion. Countless man made stories above the truth. For so long you stood facing the setting sun, mistaking the complementary unified duality of nature as being right or wrong, good or evil, god or devil. Mr. Nichols instead of stepping from this ledge into the downfall of your uprise, why not just turn around? Lessen the intensity of your western glare and face the rising sun know the energies swirling from the center, how it illumines us all, and only the birds fly first class.
There is your inheritance: the warmth of a kiss. Invest your tongue into the mouth of mystery, allow her breath to seep into your lungs, surrender to her touch and guidance. There’s no other way. Your dreams of dominance will only help you forsake yourself, while your family continues its search for understanding and your daughters outlive your sons…
Joszif Visszarionovics Dzsugasvili (also known as: Sztálin) meghalt, két nappal később megszületett anyám.
Nicolae Ceauşescu (ejtsd: csáoseszku és nem csáocseszku) meghalt, másnap megszülettem én.
Szerintem mikor harminc év körül járok, Kadhafi, Castro, Dzsongil meg a többiek kezdhetnek félni.
Közérdekű közlemény: ha valaki boldoggá akar tenni karácsonykor, az a következőkkel képes erre: Nokia E71 vagy hatástalanított AK-47/AKM vagy AMD-65 vagy SzVD Dragunov.
Kibaszottul utálom egyébiránt a lomtalanítást. A reggeli séta Csulával a gigantikus szemétkupacok és lézegő cigány lomisok között egy nagyon-nagyon rossz Romero-horrorfilm nyitányára emlékeztetett. A szar Ladáikkal száguldoznak mindenfelé a kerületben, agresszívak, tele van velük a tömegközlekedés és csak a bajt csinálják.
Kicsit most elegem van mindenből, kicsit mocskosul érzem magam. Kicsit ma rohadtul dühös voltam, hogy ilyen tehetetlen kis fasz vagyok. Hogy mindig a körülmények áldozatává válok. Hogy,ha esetleg nem válok azzá, akkor amit el tudok kúrni, azt el is kúrom. Hogy elviselhetetlen vagyok. Hogy nem vagyok cuki. Hogy nem vagyok jó ember.
Itt állok látod és ha erre születtem hát,
majd egyedül töltök el minden éjszakát.
Egyébiránt meglett a filozófia kettesem, aminek most csak örülni tudok, hiszen a makkom se akart szóbelizni menni belőle, újra felvenni meg aztán főleg nem, főleg egy olyan tanárnál nem, aki egy ilyen szakon ennyire komolyan vesz egy ennyire halálosan lényegtelen tárgyat. Kezdek belerázódni a tempóba, jelenleg két ZH-ra készülődök, és három beadandót kéne megírnom, amiből a leghosszabb terjedelműbe még bele se kezdtem és hát 26-áig meg kéne írnom, mert utána meg nem leszek belföldön, és 29-én jövünk és 30-án már le kell adni. Ja igen, úgy néz ki megyek Csehországba, 4 napos tanulmányútra, Brno meg ilyenek.
A kutya jól van, köszöni szépen. Büdösebb és rosszabb, mint valaha, de imádjuk. Én meg megint posztoltam egy bejegyzést a semmibe. De legalább van nemzeti betyárseregünk is már.
Amúgy megint úgy érzem, hogy folyik ki az idő a kezeim közül. Tanulni ismételten képtelen vagyok, nem hogy nagy mennyiségben, de még kicsiben sem. Bemagolgatok dolgokat időlegesen. Ismételten ugyanazokba a falakba futok mint régen, de ez most egy cseppet sem zavar. Időlegesen most fel-fellángol bennem a grafománia, bár hálistennek ez nem jut a megvalósítási fázisba, mint az a förmedvény, ami még a mai napig online elérhető (egy-két ember tudja, hogy miről beszélek).
Technohrillert kell írni, science-fictionöket. Tényfeltáró, ultrarealisztikus félmemoár-félregény hibrideket. Írni kell. Zenélni kell. Alkotni kell. Tombol bennem a kaotikus és ősi alkotási ösztön, de mivel semmivé nem kristályosodik ki, ezért nem csapolódik le, csak erősödik bennem folyamatosan, napról-napra. A zújhelyen meg, ami Zrínyi, a következő két napban összesen négy ZH vár rám. Ebből 2-3 meglesz és 1-2-t majdnem biztos, hogy bebukok. Vat-e-vör.
Nincsen semmi véleményem azt hittem, hogy megértettem,
miről szól a tam-tam,
de lenn vagyok és fennakadtam. Nem érdekel, mit mondtam
az egészet nem így akartam! Nem hiszek többé a nyílban,
a fejemen maradt az alma.
Szanaszét hancúr,
bolyongok vadul.
Az egyikből a másikba,
na melyiket váltsam vissza
Zéró pont jó válasz,
G-pont és csont száraz Tankok a fejemben
töltenek ütemre
magamhoz veszem a flasheket
rengeteg papírgolyóval töltötték meg a lelkemet
mostantól majd dudorászok,
fütyörészek néha járok onnan ahonnan eddig senki,
levegőt is fogok venni
Nincsen semmi véleményem
azt hittem, hogy megértettem,
miről szól a tam-tam,
de lenn vagyok és fennakadtam.
Nem érdekel, mit mondtam
az egészet nem így akartam! Nem hiszek többé a nyílban,
a fejemen maradt az alma.
Nem kell a púder,
nem kell a vaker,
nem kell a fanki,
nem kell a punk,
csak egy: az undorgrund.
