Archive for the 'vendégblogger' Category

Hogyan ismertem meg ZsuKovot? – Írta Hakkni

hakkni
- 2008. augusztus 3. vasárnap
| móka, napi igazság, net and vendégblogger
. 10 ember lőtt vissza

Hey, nana.

Hey. Nem tudom, említettem-e: a metró egy nem használt alagútjában élek. Egy nagy szervizjárat oldalában, amit azért ástak ki, hogy a főalagút törmelékét legyen hova rakni. Aztán beköltöztem, mert ugye elfelejtették. Én most boldogan élek itt, net van, folyóvizet csapolhatok a pár méterrel odébb lévő vezetékekből, ja és természetesen van egy hatalmas fűtőtest, melyet az Ikeában vett vadonatúj, barlanglakásra ergonómiailag tökéletes, a stresszt távol tartó sintóista karakterekkel felvértezett bútorokkal vettem körbe.
Continue reading ‘Hogyan ismertem meg ZsuKovot? – Írta Hakkni’

Hogyan ismertem meg ZsuKovot? – Írta Mefi

Mefi
- 2008. július 9. szerda
| blog and vendégblogger
. 28 ember lőtt vissza

A saját blogomba roppantul nincs most kedvem bejegyzést írni, ide pedig amúgy is ritkán írok, meg ha már a főmarsall úr egyébként is megkért rá, akkor ugye miért ne.

Anno mikor Balázs elment nyaralni, a barátainak adott lehetőséget, hogy írjanak bejegyzéseket, aztán valaki leírta, hogyan ismerkedett össze Balázzsal, és a végén mindenki így tett. Ezt akarom most én kicsit koppintani ezzel a bejegyzéssel, és ki tudja, talán Sura és hakkni is ír majd pár mondatot.

Szóval, Zsukival már lassan két éve ismerjük egymást, és akármilyen meglepő, az interneten keresztül, pontosabban a saját blogomon találtunk egymásra, miután Zsuki (akkor még kedves és udvarias stílusban) írt egy hozzászólást. Aztán a dolgok mentek a maguk útján, felvettük egymást MSN-en, egyre többet beszélgettünk, míg végül egy mondhatni véletlen folytán találkoztunk is. (Bocsánat, ha úgy tűnik, hogy csak szpemmelni jöttem ide, de hát a blogom olyan nekem, mint egy notesz, minden lényeges de publikus dolgot rögzítek, és ilyenkor igazán jól is jön.)

Azóta persze egyre gyakrabban találkoztunk; csináljuk a Médiagetsziket; átbasztuk egymást nem egyszer és nem is kétszer; sokat vitázunk meg kötözködünk. Hajjaj, kötözködés! Ha ti azt látnátok, mit produkálunk mi ketten, ha össze vagyunk zárva egy helyiségben, mint két önmagában is rendkívül veszélyes kémiai anyag, amiket ha összeöntenek, akkor elszabadul a pokol.

Én így ismerkedtem meg ezzel a majommal Zsukov Főmarsall Elvtárs Úrral, és (remélem ő is így van vele) örülök, hogy megismerhettem.

Egyszer sem volt Budán Nikon vásár (Sura)

Sura
- 2008. június 24. kedd
| balfasz, napi igazság and vendégblogger
. 22 ember lőtt vissza

A történet röviden: hosszas kutatás után úgy döntöttem, hogy a nyár végén beruházok egy Nikon D80-as DSLR fényképezőgépbe. Mivel nem az az olcsó játékszer úgy gondoltam kicsit megfogdosnám, érezném a kezeim között mielőtt kicsengetem az árát. Első körben a Mammut 2-től délre lévő boltokat jártam végig a Krisztina körúton. Ez konkrétan 3 helyet jelent – első volt a Saturn.

Az áruházban elég hamar megtaláltam a gépeket, volt is a választott jószágból egy bemutató darab a vitrinben. Rákérdeztem, hogy meg lehetne-e nézni közelebbről. A válasz a következő volt: A vitrinben lévő termékekből nem tudunk kézzelfogható példányt kitenni, “túl drágák“. Persze egy Canon EOS 40D kint volt :) “Viszont van kint egy Nikon D60-as gép – hasonlít rá“. Ja bakker, mint a görögdinnye a Kamazra… Tulajdonképpen nem volt gond a Saturnos eladó stílusával csak elszomorított, hogy nem tud érdemi segítséget nyujtani (meg, hogy tökre semmi helye nem volt ott).

A következő bolt egy Kodak üzlet nem messze a Déli Pu.-tól. Elég gyors kör volt, mert az eladó nem tudta mi az a Nikon D80 meg amúgy is miért zavarom ilyesmikkel. Nagyjából konkrétan:
-Jó napot!
-…
-Egy Nikon D80-as gépet vennék, de előtte szeretném kicsit a kezemben tartani.
-Egy micsodát?
-A viszont látásra (és persze anyádat)!

Végül a mai utolsó játékosunk a Krisztina téri Modell- és Fotósbolt volt. Maga volt a felüdülés – volt klíma, volt árukészlet és volt hozzáértő eladó. Kicsit kellett várni ugyan, de a hűvös szellő elfeledteti ezt. Ez volt az egyetlen hely, ahol teljesen képben volt az eladó. Mondtam miért jöttem – már választottam gépet csak a maga fizikai valójában is megnézném, megfogdosnám. Kultúráltan(!), érthetően a tudomásomra hozta, hogy erre nincs lehetőség.
“…sajnos nem tudunk bemutatódarabokat tartani, mert a dobozokon hologrammos matrica van…gondolom megérted, hogy olyat senki nem venne át, ami már nyitva van.” Adott pár tanácsot, katalógust meg címet aztán mosolyogva elköszönt (megjegyzem Ő volt az egyetlen).

Ha valakinek van tapasztalata haladó szintű DSLR vásárlásban annak szívesen venném a tanácsait. Nem konkrét boltokra gondolok, inkább olyan trükkökre, amiket érdemes lehet vásárlás előtt még ellenőrizni, figyelembe venni stb…

Zsukov felkérésére vendégmunkásként postolom az alábbiakat, mert érthetetlen okokból érdekesnek találta. Köszönöm.