Archive for június, 2009

The Devil in the Details

Árpád nem egészen 40 perccel a sorrendmódosítási kérelem elküldése után tudta meg, hogy a ZMNE-n már nem fogadják el a nyelvet mint felvételi tantárgyat, így bukott nem egészen 30 pontot.

Mennyiiiiiiiit?

És akkor most veszem a rózsafüzért, hogy elég legyen a 398 pont. FASZOM. FASZOM. FASZOM.

Max Fleischer = Genius

Vannak vidékek

Rohadtul furcsa órán hallgatni, ahogy az ofő beszél arról, hogy Kányádi és Páskándi Géza mit-hogyan-hol csinált, ha az ember személyesen is ismeri/ismerte őket.

The monster from the closet

Gecinagy játék ez a Chaos Theory:

- You look important.
- I am loyal so you will get nothing from me.
- Is that so? Hmm. It looks like you forgot to shave this morning, here let me help.
- Hey, what are you doing? OK. OK. What do you want to know?

Végre…

bsoundberlet

Negritude

Tudjátok mi a különbség a nigger és a kutya között? A kutya nem kezd el rappelni, ha láncot raksz a nyakára.

2 Wicked

Ma láthattam, hogy kik lesznek az érettségi elnökök a régi oskolámban. Nem irigylem azokat, akik azt az arcot kapják majd, amelyik ránézésre és beszédstílusát tekintve akkora trüsznyák tahó szar volt, hogy a Renault is csak a pinalogó miatt a kedvenc márkája.

…meg a bárányfelhők.

Menetelnek az újnácik

Tudom, hogy voltaképpen lófaszt sem érdekel a véleményem a tegnapiakról, de azért megírom, hátha.

Már a kampány is érdekesen indult: a FIDESZ gyakorlatilag folytatta az elégpolitikát, melynek mestere. Semmi program, sok hőbörgés. Hatásvadász, de célravezető taktika, meg is lett az eredménye, 50% fölötti eredmény. Az MSZP már a kampány során is furcsa mód a “harapós kutya hergelése” taktikát választotta és úgy csinált, mintha nem tocsognánk már nyakig a szarban és gyönyörű, csili-vili, színes plakátokkal szórta tele az országot arról, hogy a baszatlan szürkeegér hogyan képviseli a magyarság érdekeit (HÁTTEZ KURVANAGY :’DDDD). Arról, hogy dizájnt valószínűleg egy identitászavaros tinilány rakta össze, inkább szót sem ejtek. Az eredmény: a rendszerváltás óta nem tapasztalt mélypont, Lendvai béjbét a sírógörcs kerülgette a sajtótájékoztatón. Mi meg majd befostunk a röhögéstől. Az, hogy egy eddig gyakorlatilag a bejutás határát sem elérő törpepártot mindössze egy mandátummal előztek meg, az enyhén szólva is brutális.

SZDSZ: na ők külön állatfajta. A marhanagy önelégültségben, lazázásban, kétszázezerszabaddemokratázásban kurvára nem vették észre azt, amit rajtuk kívül mindenki tudott és jó ideje a Tárki és Sonda Ipsos kutatások is megmutattak, hogy átkozottul nem fogják megugorni azt az 5%-ot. Már jó ideje csak Budapestre támaszkodtak a vidéki értelmiséget gyakorlatilag semmibe véve, meg is lett az eredménye. Az, hogy már sokadjára a legrosszabb választható kampánystratégia mellett döntöttek, már meg sem lep senkit. Harmadik erő, persze. Aki egy kicsit is figyelt az utóbbi másfél-két évben tökéletesen tudta, hogy el fognak tűnni a picsába. Horn “kurvanyeglemeglazavagyok” Gábor persze nyilván meg fogja magyarázni, hogy a balos-zöld LMP-HP összefogás és a mostanság konzervatív centrumpártként viselkedő, de gyakorlatilag inkább már baloldal felé húzó MDF szívta el a szavazókat, de valószínűleg ő is tisztában van azzal, hogy ez nem igaz. Végre bekövetkezett az, amire már nagyon sokan várnak évek óta. A magyar “liberális” párt szépen eltűnik a süllyesztőben.

Jobbik. Érdekes. Persze majd az összes párt kijelentette, hogy ez bizony figyelmeztetés az országnak és hogy jönnek a nácik és most majd nyilas rémuralom lesz és lábukon rohad a Martens, egy kis pogrom aztán dance, de a Jobbik az ellene folytatott rágalomhadjárat ellenére folyamatosan erősödik. Nem csak, hogy megtalálták a számításukat az eltűnt MIÉP szavazótáborának (ami, ha emlékeztek még, simán bejuttatta a pártot 1998-ban), de az elégedetlen fiatalság körében is. Emlékszem, valamelyik reggel voltam olyan szerencsétlen, hogy elkezdtem nézni a Napkeltét, a Kereszttűzben éppen Vonát próbálták megfingatni az újságírok, de  egészen megdöbbentőmód nem sikerült nekik. Sokan elmondták már, de sikerük abban rejlik, hogy végre mernek beszélni olyan dolgokról, amiket a haláli nagy píszíség jegyében a többi párt valahogyan mellőz. Az egyre többeket érintő cigánykérdés, az ország eladósodása, stb. Azt kell, hogy mondjam, hogy nem ez volt az utolsó ilyen sikerük. Ha nem történik valami csoda, akkor valószínűleg a jövő évi országgyűlési választáson is tudják ezt az eredményt hozni egy nyilvánvalóan nagyobb részvételi aránynál, sőt, szerintem még a 20%-ot is elérhetik.

MDF: Nem kívánok sok szót vesztegetni rájuk, töketlen, népámító politikájukkal ismételten, bár valószínűleg nem utoljára ugrották meg éppen, hogy csak a határt. Az LMP-HP már más tészta. Számomra az ő eredményük, a Jobbik általam nagyjából előre megjósolt eredményével ellentétben sokkal nagyobb meglepetés volt. Egy gyakorlatilag semmiből jött törpepárt az első választásán 2.6%-os eredményt ér el. Valószínűleg sokan megtalálták saját magukat a nagyrészt zöld-balos párt programjában, így az ő bázisuk nagyrészt csalódott SZDSZ és MSZP szavazókból áll, illetve egy csekély méretű saját bázisból (utóbbi igen sokat lendített a Jobbik eredményén is). Sikerük titka, hogy a Jobbiktól sokan úgy félnek, mint a fasiszta antikrisztustól, főként a tudatos médiahadjáratnak, másrészt Morvaiék katonás hangnemének “köszönhetően”, de alternatívára attól még szükség van.

Pár szót érdemel az MSZP ifjúseggi tagozatának a Societasnak a kampánya, akik gyakorlatilag az MSZP mellékkampányát vitték a fájdalmasan demagóg bakancs – molotovkoktél – szélsőség, sör – mamusz – tolerancia analógiahármasaikkal. Az SZDSZ-nél pedig, ha nem lett volna senki annyira fájdalmasan ostoba és vak, akkor talán nem röhögtetik ki magukat egy országgal a “ki lesz a harmadik erő?” kampányszlogennel. Vége a kétpártrendszernek, vége a gigászok harcának. A Fidesz úgy járt, mint az USA a hidegháború végén, ellenfél nélkül maradt. Jobban mondva mostantól a Jobbik lesz az igazi ellenfele.

Figyeljetek gyerekek, lesz itt még bazmeg.

Ja igen, majd elfelejtettem: aki nem akarja megdugni a Morvait, annak ellenére, hogy katonás hangneme mellett van egy megfoghatatlan és roppantul szexi óvónénibája is, és a kettő megfér egymás mellett, az buzi.

Fated to pretend

1. Igen vicces, ahogy Rudolf Petya hangsúlyozza azt, hogy a villamos alkalmanként hirtelen fékez, ezért mindig szíveskedjünk kapaszkodni.
2. A Time To Pretendtől, annak ellenére, hogy az egyik kedvenc számom, mindig világvégehangulatom lesz. Biztos a Skins is rájátszik, de azért nem kellemes.
3. Úgy néz ki, hogy mégsem csúszok az időbeosztással. Yay.
4. Elvonási tünetek jelentkeznek rajtam. :(

We can talk about G.W. Bush but it would be so fucking boring

hakkni üzenete:
varg szabadlábon van, a jobbik az EP-ben, szerintem jövőhéten kurvázhatunk

Nem akarok senki se befolyásolni, de :D DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD.