Önhibámon kívül ismét belefutottam a Violet Hillbe és kénytelen voltam berakni az X&Y albumot. Az egyetlen baj, hogy a Coldplaytől mindig érzelgős idegroncs leszek. Ahogy meghallom Chris Martin hangját, elönt valami emberfeletti szomorúság, ami, ha nem vagyok elég szemfüles magába szív hogy aztán egy ideggyenge maradványt köpjön vissza.
Most az voltam, beraktam inkább a Trip-Hop Anthologyt, hogy rendbetegyem magam. Istenembazmeg, hogy lehettem ilyen hülye. Mostmár annyira mindegy.
Tegnap végre feltelepítettem a saját gépemre a Half-Life 2-t, hogy végigpwnoljam másodjára is az utóbbi évek legjobb FPS-ét. Néhány aprócska gondolat.
1. Annak ellenére, hogy már egyszer végignyomtam, amikor Alyx a scrapyardra menet azt mondta, hogy “don’t go to Ravenholm”, az nagyon poénosnak tűnt. Pedig nagyon nem az, főleg nem úgy, hogy a lakásban senki nincs, sötét van és az ágyamban fekszem. Tudom, pisis vagyok, de amikor tizesével jönnek az élőhalottak, mérgező zombik dobálják rám a headcrabeket és még a tetőn sincs nyugtom, mert oda utánam ugrálnak a gyors zombik, ammóm pedig még mutatóba sincs, akkor azért rajzol a vége.
2. Maxra húzva röccenés nélkül fut a gépen és valami döbbenetes. Amikor Dr. Kleiner szemüvegén tükröződött az, amire nézett éppen, ott kicsit el is akadt a lélegzetem. Vicces, hogy már lassan 5 év telt el a megjelenés óta, de sok játék még mindig ocsmányabb, és/vagy jóval szarul optimalizáltabb mint a HL2.
3. Azt hiszem, egy kezemen meg tudom számolni, hogy hány általam végigtolt játék tudott ennyire magába szippantó atmoszférát teremteni. A Citadel, az őrjáratozó Combine-klónok, a gravity gun, a falon sorakozó medipack és energiacsatlakozók, rovarformájú gun- és dropshipek, az utcán vonagló lépegetők, a lepukkant szocreál város, tele mindenhol autóroncsokkal, az éppen eléggé nehéz, a fizikai motort használó logikai feladatok annyira egyedivé teszik az egészet, hogy sajnos csak ömlengeni tudok róla.
4. Sajnos a legutóbbi találkozásunk óta eltelt 2-3 év sem volt képes megszerettetni velem az antlionokat. Mentségükre legyen felhozva, hogy a királynő megölése utána igen hűséges harcostárs válik belőlük (nem mondanám, hogy barát, ugyanis, ha arról van szó, lazán beküldöm őket egy géppuskafészek vagy sentry gun elé, hogy ne engem aprítsanak), ami az ótvar, rohadék, mocsok manhackekről, a csak gránáttal felborítható sentry turretekről, a plafonról lógó undormány barnacleökről és a pulse gunnal támadó égimeszelő striderekről nem mondható el. Kimondhatatlanul gyűlölöm őket.
5. A Combineok változatosságát megoldották a ritkán cserélődő egyenruhával és a változatos fegyverzettel, cserébe nincs két ugyanolyan antlion. Döbbenet, de ezek algoritmust írtak arra, hogy véletlenszerű mintázat generálódjon mindegyik hátára. Utólag találtam egy videót, hogy az elméletben nem megtalálható ellenfeleknek (Ichthyosaur és a Stalker) is van AI-ja és támadnak is, ha Garry’s Modban kiszabadítod őket. Awesome.
6. Nova Prospekttel már másfél órája szopok, pedig a kedvenc pályám.
7. Nem tehetik meg, hogy az EP3-mal véget vetnek a játéknak. KELL, HOGY LEGYEN KÖVETKEZŐ RÉSZ!
Körtén.
Most jött az email, hogy a jóbarát csak egy héttel később jön haza Bristolból.
Most jött a hír, hogy független ellenőrök figyelnek majd oda az orosz-ukrán gázhelyzetre
Most kiderült, minden. :’)
Felhő rohan át, esőcsepp csöpög,
mondja meg már valaki, miért nem vagyok görög?
Van még egy olyan egyszerű szám, egyszerű klippel, ami ennyire működik mint ez? Fíling, szánsájn, Budapest. Van valami nosztalgikus báj benne. Szeretem.
<zsukov> nekem kell egy korg nanokey, bazzeg
<zsukov> 15be kerül egy itthon
<mefi> azt a harmincat meg is éri a három amibe kábé kerül
<mefi> bár nemtom itthon lehet-e kapni egyáltalán
<zsukov> nanokeyt igen
<mefi> igen?
<mefi> ebayen a hármat együtt dobálják 160 körül 
<zsukov> báé
<mefi> onnat kell vásárolni
<zsukov> mennyi most a dollar
<mefi> 195 körül…
<mefi> 199
<zsukov> -.-
<zsukov> azt hiszem, szerzek egy csomó olvasót és gyűjtést szervezek a saját javamra
<mefi> hát figyelj, csak ki kell találnunk valami nagyon ritka betegséget
<mefi> kicsit kisminkelünk
<mefi> felrakunk egy videót ahogy csurog a nyálad, nagyon rá se kell játszanod
<mefi> és kész is
<mefi> de ezzel egy mekbúkra meg három nanokeyre valót össze tudnál szedni, a mai világban
<zsukov> :D:D:D
<mefi> valami hihetőt kell, pl. szklerózis… szerzek neked tolószéket aztán fókuszt felhívjuk hogy kibaszott tehetséges és okos srác vagy, CSAKHÁT a betegség, anyudnak nincs pénze ilyenekre és utolsó napjaidra jó volna.
<mefi> sztem simán bejátszható
<zsukov> ahahahahahaha
Mivel a gázellátásunk megszűnt, javasolnám az oroszoknak a néhány bombázóezred bevetését. A Tu-22-es (NATO kód: Backfire) és Tu-160-as (Blackjack) stratégiai bombázóállományt hagyhatják lógva, javasoltak inkább a különböző ukrán célpontok – főként kormánytagok tulajdonában lévő privatizált cégek létesítményei elleni preciziós támadások, a kormánytagok ellen pedig Szpecnaz orgyilkosok által végrehajtott merényletek. Aztán mindent visszaállamosítani és jöhet a gáz, természetesen olcsóbban, hogy elnéztük az ukránok elleni agressziót.
Aztán felébredsz és észreveszed, hogy belelóg a bilibe a kezed, hahaha.
Már csak két hét, és hazajön egy jóbarátom Bristolból, akit 4 éve nem láttam.
Már csak két hét és mind megfagyunk.
Már csak két hét és minden kiderül. :’)
Mivel éppen harmadjára megy végig Venetian Snares Detrimentalist-ja, és már kezdem érezni az átmeneti halláskárosodás okozta hallástompulást, még hagyom végigmenni a jobbakat, aztán lelövöm az iTunest. Egyébként nem tudom megmagyarázni ezt a hirtelen jött blogolhatnékot, valószínűleg a feszültség az oka, a felvételi kihozza belőlem az állat. Néha már úgy érzem, hogy talán kicsit túl sokat is posztolok.
Amúgy kicsit lenyugodtam, holnap egy órám se lesz, úgyhogy becipelem a notebookot, leülök a könyvvel, felcsapom a felvi.hu-t és némi nóledzset baszkodni a fejembe, próbálom megérteni a rendszer mikéntjét. Mert mi kell egy frissen érettségizettnek, hogy remekül kezdődjön a felsőoktatás: bürökratikus útvesztő. Ez biztos valami perverz életképesség-teszt: ha átjutsz rajta, megérdemled, hogy kaphass egy diplomát, amivel kb. csak segget törölhetsz. 
Sötét egy gazember banda ez, énmondom.
Ma a történelem óra keretében rögtönzött felvételi tájékoztató után kisebbfajta idegrohamot kaptam. Kicsit megnyugodtam, miután kiderült, hogy be vagyok kódolva, így 40 pluszpontot kapok, majd újabb agyérgörcsöt kaptam, amikor valaki közölte velem, hogy nem csak a vitt tantárgyak számítanak bele a 480 pontba. Órák után beugrottam a körúton a Libribe és megvettem a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató 2009-et. Újabb spontán idegességhullám volt az eredmény. Hullámzó hangulatom és néha impulzívvá váló viselkedésem néha már-már szociális kapcsolataim rovására mennek. Igen baszdmeg, tudom hogy semmi okom parázni. Vagyis, afasztnincs. Bármit elírok, rossz helyre küldök el, rosszkor küldök el, rosszul fizetek be, elkúrom az egészet. Ráadásul azt sem tudom, hogy mi a lófaszt írjak be az ÁJK mögé.
Egyébként tök vicces, Apám sok évvel ezelőtt, amikor én még egy perverz gondolat sem voltam, írt egy előszót a teljes Caragiale-életmű fordításának, amin évtizedek óta dolgozott, idézem:
“De nem született volna meg, a hantopológus (a lefordíthatatlan moftolog) se, ha az idő nem szüli meg a politológust, ami a hozzá nem értő szociológus és a mihaszna politikus keverékéből jött létre.”
Totálisan nó komment.
[Update, 21:29] – Basszameg, az a negyven pont mégiscsak negyven pont. Ha csak az irgalom taknyán is, de valahogy meglesz az ANÁ.
Sajnálom, hogy nem tudom – és ami azt illeti, nem is akarom - követni a mai zenei trendeket. Hogy egyáltalán nem kavar fel az a langy fos, amit manapság housenak csúfolnak, hogy újabb és újabb gyomrosokat visznek be fosabbnál-fosabb bandák olyan általam kedvelt műfajoknak, mint pl az indie. Sajnálom, hogy nem izgat Katy Perry, akinek a hangjában nincsen semmi különleges, írtak neki pár erős számot és ő lesz az aktuális szezon two-hit-wonder üdvöskéje.
Sajnálom, hogy a seggagyú magyar kiadók végre rájöttek arra, amiről már Manyika néniék is társalognak a körgangos folyosó kövezetének felmosása közben, hogy az undergroundban van a pénz. Hogy minden fossá alakul, amire ráteszik a kezüket.
Sajnálom, hogy teljesen visszájára fordult az egész kamaszság-dolog. Hogy ipart csináltak a lázadásból, hogy egyes emberek dollármilliókat keresnek hülyegyerekek ruházkodási allűrjeiből és, hogy pénzéhes emberek fecsérlik el a tehetségüket arra, hogy kielégítsék az elbutított korosztályom primitív igényeit.
Sajnálom, hogy a rohadt nagy különbözni akarásból végül az sült ki, hogy mindenki rohadtul nagy egyéniség, mindenki baromi nagy arc, csak közben ugyanazok a szemétgondolatok fogalmazódnak meg bennük, ugyanazokat a szemétruhákat hordják és ugyanazt a szemét kaját eszik, miközben végtelenül különbözőnek érzik magukat.
Azt is rohadtul sajnálom, hogy megfordult a kocka. Hogy eddig a különbözők voltak a lázadók, most már a konformisták, a beilleszkedni akarók válnak lassan lázadókká. Rohadtul sajnálom.
De a leginkább azt sajnálom, hogy ismét leírtam egy nagy adag demagóg karakterhalmot, tele közhelyekkel úgy, hogy tudom, hogy nem fog változni semmi.
Ennek ellenére boldog vagyok a jelenlegi életemmel. Bele kell törődnöm a világ helyzetébe, és megpróbálni a makrokörnyezetemet úgy tartani, ahogyan most áll: ideálisan. A világgal egyedül nem tudok mit tenni, nekünk együtt kéne ezen változtatni. De mást úgyse nagyon érdekel.
