Voltaképpen kicsit azért valahol szíven ütött a Cloneshit halála. Mert, bár valljuk be csak TRN vonul vissza az írástól, mégiscsak ő a cica lelke. Ha w_l kapcsol és elkezdi ontani a podcastokat, talán nem veszem ki a readerből, bár erre igen csekély az esély.
A másik fő motiváció a bejegyzés megírására hakkni utolsó kommentje volt, amely szerint haldoklik a blog. Ami azt illeti, tudnék én naponta is írni, csak mindenki rohadtul unná minden nap ugyanazt a rinyát. Ebben majdnem teljesen biztos vagyok. Kellene kreatív kontent, ez sem vitás. Jelenleg az alkotói válság jellemzi a legjobban az állapotot, ami a mediakorps szerkesztőségében uralkodik, de bízom benne, hogy vége lesz, ahogy a korábbi, hasonló kríziseknek is vége volt előbb, vagy utóbb.
Van pár tervem a jövőre nézve, hál istennek, legalább az életem ezen része rendben van. Próbálom a kreativitásomat valamiféle tartalomba fordítani, ami vagy itt, vagy máshol fog megjelenni (mostanság szokatlanul aktív a remote is, egészen termékeny vagyok).
Ismét Sweet Sweetback’s Baadasssss Song klasszikus idézetét tudom felhozni saját mentségemre: “Jön még a büdös nigger behajtani egy-két tartozást.”
Az utóbbi időben a Cloneshit is eléggé haldoklott (bár nem olvastam), lehet hogy jobb is így. Podkeszt is mióta nem volt már.
Neked meg azt tudom mondani, amit már régóta mondok: ez egy blog. Szard le, ki mit gondol. Te csak írjad a napi rinyádat, akinek meg nem tetszik, az olvasson engem.
Möfi blogja is halott.
Torni először vicces volt, aztán már inkább ciki. Legalábbis én már csak röhögtem a gigász oltásain. Én nem bánom, hogy befejezte.
Hakkni, köszönöm, de az én blogom él és virul.
suexID, jogos.
Nem jársz már ircre Árpád?
Sajnos nem, Dávid. Miért?
Hát járj!
És az iPodról még mindig nem írtál!
arról írjál, amiről neked jól esik, ne arról, ami nekünk. disz iz jor blág after óll.